A SZOLGÁLATI BÍRÓSÁGOK ÜGYRENDJE
A Budapest területén működő ítélőtábla mellett eljáró elsőfokú szolgálati bíróság (a továbbiakban: elsőfokú szolgálati bíróság) és a Kúria mellett eljáró másodfokú szolgálati bíróság (a továbbiakban: másodfokú szolgálati bíróság) bírái a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 104/A.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján az alábbi Ügyrendet alkotják meg.
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A szolgálati bíróság hatásköre
1. § (1) A Bjt. 101. §-a alapján a szolgálati bíróság hatáskörébe tartoznak
a) a bírák és a bírósági vezetők a fegyelmi és az ezzel összefüggő kártérítési és személyiségi jogsértés miatti ügyei [Bjt. 101. §, 131. § (1) bekezdés, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 137. § (2) bekezdés];
b) a bíró szakmai munkájának értékeléséből eredő jogviták [Bjt. 101. §, Bjt. 65. § (1) és (2) bekezdés];
c) a bíró vezetői munkájának értékeléséből eredő jogviták [Bjt. 80. §, Bjt. 101. §, Bszi. 140. §];
d) összeférhetetlenségi eljárás [Bjt. 42. § (6)-(8) bekezdés];
e) a pályázati eljárás során benyújtott kifogás elbírálása [Bjt. 13. § (3) bekezdés, Bjt. 21. § (4) bekezdés, Bjt. 101. §];
f) a vizsgáló kizárásával kapcsolatos eljárás [Bjt. 71/A.§ (5) bekezdés];
g) általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő továbbfoglalkoztatással összefüggő kifogás elbírálása [Bjt. 25/D.§].
(2) Az eljárásra való jogosultságot a bíró szolgálati jogviszonyának szünetelése [Bjt. 88. § (1) bekezdés] nem érinti.
(3) A szolgálati bíróság jogosult eljárni:
a) az Országos Bírósági Hivatalba, illetőleg
b) az Igazságügyi Minisztériumba, valamint
c) a Bjt. 27/A. §-ában felsorolt szervekhez beosztott bíró fegyelmi ügyében is.
A szolgálati bíróság összetétele
A vizsgálóbiztos
2. § (1) Az elsőfokú szolgálati bíróság elnöke évente előre a szolgálati bírák közül kijelöli az eljáró vizsgálóbiztosok személyét és sorrendjét.
(2) Az adott ügyben a szolgálati bíróság elnöke jelöli ki a vizsgálóbiztost, úgy, hogy lehetőség szerint az érintett bíróval azonos szakterületen ítélkező soron következő személy legyen. A kijelölésnél soron következőnek az tekintendő, akinél nincs folyamatban levő szolgálati ügy. Amennyiben valamennyi, az érintett szakterületen ítélkező vizsgálóbiztos előtt van folyamatban ügy, olyan vizsgálóbiztost kell jelölni, akinél nincs folyamatban ügy, a szakterületétől függetlenül. Amennyiben az összes vizsgálóbiztos előtt van folyamatban ügy, az érintett bíróval azonos szakterületen ítélkező, a folyamatban lévő ügyre legkorábban kijelölt vizsgálóbiztos tekintendő soron következő személynek. Nem jelölhető ki vizsgálóbiztosnak olyan szolgálati bíró, akivel kapcsolatban az ügy bármely résztvevője munkáltatói jogkört gyakorol, kivételt képez ez alól, ha az ügy érintettje a Kúria bírája.
A szolgálati bíróság tanácsának összetétele
3. § (1) Az elsőfokú szolgálati bíróságon eljáró tanácsok összetételét az 1. számú melléklet, a másodfokú szolgálati bíróságon eljáró tanácsok összetételét a 2. számú melléklet tartalmazza. A tanácsok összetételének meghatározásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy egy tanácsba lehetőleg három, de legalább két különböző szakágban és lehetőleg különböző szintű bíróságon dolgozó bíró kerüljön beosztásra. Az eljáró tanácsot – négyfős tanács esetében az ügyet elbíráló három bírót, ügyenként egymást követően a tanácstagok kezdőbetűi szerinti ábécé sorrend figyelembevételével – és annak elnökét az adott szolgálati bíróság elnöke az ügyek érkezésének sorrendjében jelöli ki, ettől kivételesen indokolt esetben eltérhet. Ilyen eltérésre adhat okot a soron következő tanácsnál még folyamatban lévő ügy, a tanács tagjaival szemben fennálló kizárási ok, vagy a tanács tagjainak eljárását akadályozó egyéb ok. Abban az esetben, ha a korábban befejezett ügy a felfüggesztés okának megszűnése miatt, vagy hatályon kívül helyezés folytán újraindul, a korábban eljárt tanácsra kell az ügyet kiosztani, ha a tanács az eredeti összetételben működik, ha nem, az általános ügyelosztás szabályai érvényesülnek. Amennyiben a másodfokú szolgálati bíróság a hatályon kívül helyező határozatában kizárta a megismételt eljárásból a korábban eljárt tanácsot, az általános ügyelosztás szabályai érvényesülnek. Amennyiben a kijelölendő tanács bármely tagjával kapcsolatban az ügy bármely résztvevője munkáltatói jogkört gyakorol, a soron következő tanácsot kell kijelölni. Ha a szolgálati bíróság valamennyi tanácsában van legalább egy kizárt bíró beosztva, a szolgálati bíróság elnöke az ügy elbírálására jogosult kizárt bírók nélküli tanácsot alakítani a soron következő tanácsok tagjaiból. Az adott tanács tagjai ügyenként egymást követően töltik be a tanácsra kiszignált ügyek intézése során a tanácselnöki tisztséget.
(2) Ha az ügy elbírálására a törvény soron kívüli eljárást ír elő [Bjt. 42. § (6) bekezdés, 81. § (2) bekezdés], továbbá, ha 8 napos [Bjt. 71/A.§ (5) bekezdés a) pont], vagy 15 napos [Bjt. 21.§ (6) bekezdés] elintézési határidőt ír elő, és az ügy törvénykezési szünetben érkezik a szolgálati bírósághoz, a szolgálati bíróság elnöke jogosult eseti tanács felállítására.
Bírák és a vizsgálóbiztos kizárása
4. § (1) A bíró és a vizsgálóbiztos a szolgálati bíróság elnökének haladéktalanul bejelenti, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. Ebben az esetben másik bíró kijelöléséről a szolgálati bíróság elnöke soron kívül intézkedik.
(2) Ha az ügyben kitűzött tárgyalás időpontjára tekintettel nincs mód az eljárás résztvevőit másik bíró kijelöléséről értesíteni, a tanács elnöke nyilatkoztatja a feleket, kérik-e a tárgyalás elhalasztását a kijelölt új tanácstaggal szembeni kizárás előterjesztése végett.
(3) Amennyiben az ügyben érintett hivatkozik kizárási okra, és a vizsgálóbiztos, vagy a kijelölt tanács tagja a kizárási ok fennálltát elismeri, más vizsgálóbiztos vagy tanácstag kijelöléséről a szolgálati bíróság elnöke intézkedik.
(4) Amennyiben a vizsgálóbiztos, vagy a kijelölt tanács tagja a kizárási ok fennálltát nem ismeri el, a kérelem elbírálására a szolgálati bíróság elnöke jelöli ki a tanácsot az általános ügyelosztás szabályai szerint. A kizárást kimondó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, a kizárás megtagadása miatt pedig csak abban a fellebbezésben lehet panaszt tenni, amely az ügy érdemében hozott határozat ellen irányul.
A szolgálati bírák adatszolgáltatása és továbbképzése
5. § A szolgálati bíró köteles a szolgálati bíróság elnökének haladéktalanul bejelenteni a szolgálati helyében, beosztásában, ügyszakában bekövetkezett változást, különösen a Bjt. 103. § (2) bekezdésében szabályozott összeférhetetlenségi ok bekövetkezését.
6. § Az egységes eljárási és ítélkezési gyakorlat kialakítása érdekében szükség szerint, de évente legalább egyszer a szolgálati bíró képzésben vehet részt.
7. § A szolgálati bíró a konkrét ügy elbírálására kijelöléséről szóló határozat kézhezvételét követően, az eljárásban érintett bíró vagy más, az eljárással érintett személy nevének megjelölése nélkül, a kijelölés tényéről szóban vagy írásban tájékoztatja a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőjét.
Határidők
8. § (1) Határidők számítására a Bjt. 222. §-a alapján alkalmazandó, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 25.§-ában foglaltak az irányadók.
(2) A szolgálati bíróság eljárása során felmerülő valamennyi határidő betartásáról és betartatásáról az eljáró tanács elnöke gondoskodik. Amennyiben valamely eljárási cselekményre nem határidőben kerül sor, úgy arról a tanács elnöke az iratokhoz csatolt, indokolt feljegyzést készít, amelynek másolatát megküldi a szolgálati bíróság elnökének.
Az eljárás ügyviteli szabályai
9. § (1) Mind az elsőfokú, mind a másodfokú szolgálati bírósághoz érkezett beadványokat, iratokat önálló lajstromba kell bejegyezni évente eggyel kezdődő sorszámmal. Az elsőfokú ügyeknél (SZ. lajstrom) a fegyelmi ügyeket SZF., a bírói munka értékelésével kapcsolatos ügyeket SZÉ., a vezetői alkalmatlansággal összefüggő ügyeket SZV., a mentesítési ügyeket SZM., a pályázati kifogással kapcsolatos ügyeket SZP., az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos ügyeket SZÖ., a vizsgáló kizárásával kapcsolatos ügyeket SZK., az általános öregségi nyugdíjkorhatárral kapcsolatos ügyeket SZÁ., az egyéb ügyeket SZE. betűjellel ellátva. A másodfokú ügyeknél (SZf. lajstrom) a fegyelmi ügyek jelzése SZfF., a bírói munka értékelésével kapcsolatos ügyek jelzése SZfÉ., a vezetői alkalmatlansággal összefüggő ügyek jelzése SZfV., az összeférhetetlenségi ügyek jelzése SZfÖ., a mentesítési ügyek jelzése SZfM., az egyéb ügyek jelzése SZfE.
(2) A soron kívül elintézendő ügyek irattartó borítóján a soron kívüli eljárásra a „soron kívüli” szó kiemelt feltüntetésével utalni kell. A jelzést az elsőfokú szolgálati bíróság elnöke az ügy kiosztásakor, illetve a bírói tisztségből felfüggesztést elrendelő tanács elnöke az erről szóló határozat meghozatalakor helyezi el az iratborítón. A jelzés feltüntetését követően a kezelő iroda a nyilvántartásába ugyancsak bejegyzi a soron kívüli ügyintézést.
(3) A bíróság elnökének, valamint az eljáró tanácsnak és vizsgálóbiztosnak nem érdemi munkáját és az ügyviteli teendőket az elsőfokú szolgálati bíróság esetében a Fővárosi Ítélőtábla elnöke által kijelölt igazságügyi alkalmazott látja el. A másodfokú szolgálati bíróság esetében a feladatot a Kúria elnöke által kijelölt bírósági tisztviselő – mint a szolgálati bíróság titkára – valamint más igazságügyi alkalmazott látja el.
(4) Az eljárás során hozott határozatokat tájékoztatásul meg kell küldeni az OBH Elnökének. A megküldésről az eljáró tanács elnöke gondoskodik.
MÁSODIK RÉSZ
A FEGYELMI ELJÁRÁS
Az eljárás megindítására vonatkozó szabályok
10.§ (1) A fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult
a) az OBH elnöke a kinevezési jogkörébe tartozó vezetővel (ítélőtábla és a törvényszék elnöke, elnökhelyettese; ítélőtábla és a törvényszék kollégiumvezetője, és az OBH-ba beosztott bíróval szemben [Bszi 128. § (2) bekezdés, Bjt. 106. § (3) bekezdés, Bjt. 130. §],
b) a Kúria elnöke a kinevezési jogkörébe tartozó vezetővel (Kúria kollégiumvezetői, kollégiumvezető-helyettesei, tanácselnökei) és a Kúria bíráival szemben [Bszi. 128. § (3) bekezdés, Bjt. 106. § (2) bekezdés a) pont], valamint a Kúriára beosztott bírákkal szemben (Bjt. 130. §);
c) az ítélőtábla elnöke a kinevezési jogkörébe tartozó vezetővel (az ítélőtábla kollégiumvezető-helyettesei, tanácselnökei) és az ítélőtábla bíráival szemben [Bszi. 128. § (4) bekezdés, Bjt. 106. § (2) bekezdés b)];
d) a törvényszék elnöke a kinevezési jogkörébe tartozó vezetővel (a törvényszék kollégiumvezető-helyettesei, tanácselnökei, elnökhelyettesei, csoportvezetői, csoportvezető-helyettesei) és a törvényszéki és járásbírósági, bíráival szemben [Bszi. 128. § (5) bekezdés, Bjt. 106. § (2) bekezdés c) pont)];
e) az igazságügyért felelős miniszter a minisztériumba beosztott bíróval szemben [Bjt. 60. § (4) bekezdés, Bjt. 130. §].
f) az érintett szervhez beosztott bíróval szemben az OBH elnökén keresztül az érintett szerv vezetője [Bjt. 62. § (4) bekezdés].
(2) A fegyelmi eljárás kezdeményezője az érintett bírót haladéktalanul értesíti - az eljárás tárgyává tett cselekmény, illetve mulasztás megjelölésével - a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről. Ha az eljárást nem az OBH elnöke kezdeményezte, arról az OBH elnökét is értesíteni kell (Bjt. 109. §).
(3) Ha a bíróval szemben büntetőeljárás indult - ide nem értve a magánvádas és pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást -, a fegyelmi eljárást meg kell indítani [Bjt. 106. § (4) bekezdés].
(4) Az írásbeli figyelmeztetésben részesült bíró a közléstől számított 15 napon belül fegyelmi eljárás lefolytatását kérheti; erről a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult az elsőfokú szolgálati bíróságot haladéktalanul értesíti; ebben az esetben a fegyelmi eljárás lefolytatása nem tagadható meg [Bjt. 108. § (2) bekezdés].
Intézkedések a kérelem alapján
11. § (1) A szolgálati bírósági eljárást kezdeményező beadványt az érkezés napján a kijelölt igazságügyi alkalmazott lajstromozza, majd legkésőbb a következő munkanapon bemutatja az elsőfokú szolgálati bíróság elnökének.
(2) Az elsőfokú szolgálati bíróság elnöke az irat bemutatásától számított 8 napon belül kijelöli az eljáró tanácsot és a vizsgálóbiztost. A kijelölést tartalmazó iratot a fegyelmi eljárást kezdeményező irattal együtt megküldi a tanács tagjainak és a vizsgálóbiztosnak, valamint az eljárás alá vont bírónak, továbbá a fegyelmi eljárás kezdeményezőjének.
(3) A kijelölést tartalmazó iratban a bíróság elnöke tájékoztatja az eljárás alá vont bírót arról, hogy
a) a fegyelmi eljárást kezdeményező iratban foglaltakra a kézbesítéstől számított nyolc napon belül írásban észrevételt tehet,
b) a tanács tagjaival, a vizsgálóbiztos személyével szemben nyolc napon belül írásban elfogultsági kifogást, illetve kizárási kérelmet terjeszthet elő,
c) a képviseletével más bírót vagy ügyvédet bízhat meg.
(4) A kizárás iránti kérelemről, az ezzel kapcsolatos intézkedésekről és ezen eljárás lezárásáról a bíróság elnöke haladéktalanul értesíti az eljárásban érdekelteket.
A szolgálati bíróság eljáró tanácsának, tanács elnökének feladatai és a vizsgálóbiztos eljárása
12. § (1) A szolgálati bírósági tanács elnöke meghatározza az eljárási cselekmények rendjét, módját, vezeti a tárgyalást, végzi a meghallgatást és kihirdeti a határozatot. A tanács elnöke jelöli ki azt a bírót, aki a határozatot írásba foglalja.
(2) A kijelölő határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül, illetve az esetleges kizárási eljárás befejezésétől számított öt munkanapon belül a tanács írásban felhívja a vizsgálóbiztost jelentésének elkészítésére. Ehhez csatolja az eljárás alá vont bíró esetleges észrevételeit, valamint a fegyelmi eljárást kezdeményező irat rendelkezésre álló mellékleteit.
(3) A vizsgálóbiztos harminc napon belül tesz eleget a Bjt. 120. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak. Az eljárás alá vont bírót a vele és a képviselőjével egyeztetett időpontban és helyen hallgatja meg, tanúkat hallgathat ki, szakértőt vehet igénybe, egyéb bizonyítást végezhet. A bíróság irataiba betekinthet, a bírák és a bíróság dolgozói kötelesek részére tájékoztatást adni [Bjt. 120. § (1) és (2) bekezdés].
(4) A bíró, a tanú, a szakértő meghallgatásáról a jegyzőkönyvet a kijelölt igazságügyi alkalmazott, vagy a vizsgálóbiztos önállóan készíti. Egyéb eljárási cselekményről a vizsgálóbiztos maga készít feljegyzést.
(5) Ha a vizsgálóbiztos az eljárás lefolytatásának az eljárás alá vont bíró érdekkörében felmerült bármilyen akadályát észleli, erről értesíti az eljáró tanács elnökét, aki póthatáridőt biztosíthat.
(6) Amennyiben az eljárás alá vont bíró a meghallgatásától elzárkózott, a vizsgálóbiztos a jelentését a rendelkezésre álló iratok és egyéb adatok alapján készíti el.
(7) A fegyelmi vétség elkövetését, fennállását alátámasztó tények mellett a vizsgálóbiztos azonos súlyú figyelmet fordít azokra a tényekre is, amelyek az adott esetben kizárhatják a fegyelmi vétség megállapítását. A jelentés a vizsgálóbiztos álláspontját, javaslatát is tartalmazhatja.
A fegyelmi eljárás megindítása, tisztségből való felfüggesztés
13. § (1) A fegyelmi eljárás kezdeményezéséhez rendelkezésre álló törvényi [Bjt. 110. § (1) és (2) bekezdés] határidőt az eljáró tanács akkor is figyelembe veszi, ha erre az eljárás alá vont bíró nem hivatkozott.
(2) Ha a fegyelmi eljárás alá vont bíróval szemben büntetőeljárás van folyamatban, a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni (Bjt. 107. §).
(3) A Bjt. 120. §-ának (2) bekezdésében írt 30 napos határidő kezdőnapja a vizsgálóbiztos felhívása (Bjt. 111. §) kézhezvételét követő nap. Befejező napja a vizsgálóbiztosi jelentés szolgálati bíróság részére történő postára adás napja (posta dátumbélyegzője által jelölt nap, személyes kézbesítés esetén a szolgálati bíróság általi átvétel napja).
(4) A fegyelmi tanács tanácsülésen – vizsgálóbiztos előzetes eljárása nélkül – is dönthet a fegyelmi eljárás megtagadásáról, továbbá a bírói tisztségből való felfüggesztés, valamint a fegyelmi eljárás felfüggesztése tárgyában, ha az eljárás megindítása iránti kérelemhez csatolt iratok és az érintett bíró felhívásra tett nyilatkozata a döntéshez elegendő.
(5) A fegyelmi eljárás megtagadásáról szóló és a bírói tisztségből való felfüggesztéssel kapcsolatos határozatot meg kell küldeni a fegyelmi eljárás kezdeményezőjének és a fegyelmi eljárás alá vont bírónak.
(6) A tisztségből való felfüggesztésről hozott határozat elleni fellebbezést haladéktalanul meg kell küldeni az ellenérdekű félnek. A fellebbezést az arra 5 napon belül adott észrevétellel együtt haladéktalanul, illetve az észrevétel benyújtására nyitva álló 5 nap eredménytelen elteltét követően ugyancsak haladéktalanul fel kell terjeszteni a másodfokú szolgálati bírósághoz. A másodfokú szolgálati bíróság a felterjesztéstől számított 8 napon belül dönt.
(7) Az eljárás alá vont bíróval szemben indult és folyamatban lévő ügyeket a korábban érkezett ügyben eljáró tanács egyesítheti.
Az elsőfokú tárgyalás
14. § (1) A fegyelmi eljárás megindítása esetén az eljáró tanács elnöke az erről szóló határozat meghozatalától számított harminc napon belüli időpontra kitűzi a fegyelmi tárgyalást és arra a Bjt. 121. § (3) bekezdésében felsoroltakat megidézi, illetve értesíti. Az idézéshez, illetve az értesítéshez csatolja a vizsgálóbiztosi jelentést és a fegyelmi eljárás megindításáról meghozott határozatot.
(2) Az idézésben figyelmeztetni kell a fegyelmi eljárás alá vont bírót arra, hogy a Bjt. 121. § (4) bekezdése szerint a tárgyalást a távollétében is meg lehet tartani, ha szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg, és ha mulasztását alapos okkal előzetesen nem mentette ki.
(3) A tárgyaláson meghallgatásra kerülő eljárás alá vont bírót a tanács elnöke a meghallgatás előtt figyelmezteti arra, hogy nem köteles nyilatkozatot tenni, és megtagadhatja a válaszadást az olyan kérdésre, amelyre adott válasszal magát, vagy hozzátartozóját bűncselekmény, szabálysértés, vagy fegyelmi vétség elkövetésével vádolná.
(4) A tárgyaláson meghallgatásra kerülő tanút vagy szakértőt a tanács elnöke írásban, de kivételesen más módon, rövid úton is megidézheti. A szakértő és a tanú meghallgatása előtt tisztázni kell milyen viszonyban vannak az eljárás alá vont bíróval, nincs-e akadálya a vallomás, illetve a nyilatkozattételének. Tájékoztatni kell a tanút és a szakértőt a hamis tanúzás, illetve a hamis szakvélemény adás törvényes következményeiről.
(5) Az eljárás alá vont bíró, a képviselője, az eljárás kezdeményezője a tárgyaláson kérdéseket tehet fel. Az OBH jelenlevő elnöke kérdés feltevését kezdeményezheti.
(6) A határozathozatal előtt az eljárás kezdeményezője, az eljárás alá vont bíró, képviselője felszólalhat.
(7) A tárgyaláson az eljárás kezdeményezőjét az elnökhelyettes, az OBH elnökét az elnökhelyettese vagy az eljárás kezdeményezője, illetve az OBH elnöke által kijelölt bíró képviselheti akadályoztatás esetén.
(8) A tárgyaláson a kijelölt igazságügyi alkalmazott, mint jegyzőkönyvvezető működik közre.
(9) A tanácskozás és a szavazás zárt ülésen történik. A tanács a határozatait szótöbbséggel hozza.
(10) A név és a szolgálati hely megjelölése nélküli, úgynevezett anonim jogerős döntést az intraneten is közzé kell tenni.
(11) Az érdemi határozat anonimizálása, a határozat tartalmára utaló, jogkérdésben hozott döntés tömör összefoglalása az alkalmazott jogszabályra utalással a határozatot hozó tanács feladata. Ha a határozat fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett, annak anonimizált példányát az elsőfokú szolgálati bíróság kijelölt igazságügyi alkalmazottja terjeszti fel az OBH-ba a bíróságok központi intranetes honlapján való közzététel végett. Ha a jogerős határozat meghozatalára másodfokú eljárásban került sor, az elsőfokú szolgálati bíróság által anonimizált elsőfokú határozat, valamint a másodfokú határozat anonimizált példányának együttes közzététele végett a szükséges intézkedéseket a másodfokú szolgálati bíróság kijelölt alkalmazottja teszi meg.
Az elsőfokú határozatok
15. § (1) A fegyelmi eljárás alá vont bíró felmentéséről, vétkesnek kimondásáról és fegyelmi büntetés alkalmazásáról, az eljárás megszüntetése mellett figyelmeztetés alkalmazásáról, valamint az eljárás megszüntetéséről az eljáró tanács indokolással ellátott határozatot hoz, az eljárás során hozott egyéb, nem érdemi határozatok formája a végzés.
(2) Felmentésnek van helye, ha a bíró cselekménye nem fegyelmi vétség, vagy, ha nem bizonyított, hogy a kezdeményezésben eljárás tárgyává tett fegyelmi vétséget elkövette.
(3) A kiszabott büntetésnek arányban kell állnia a kötelességszegés súlyával és következményeivel, a vétkesség fokával.
(4) A bíró szolgálati viszonyának a határozathozatal előtti megszűnése esetén a szolgálati bíróság tanácsa a fegyelmi vétség elkövetését megállapíthatja, de a határozat fegyelmi büntetést nem tartalmazhat [Bjt. 123. § (4) bekezdés]. Döntése előtt meghallgathatja a vizsgálóbiztost.
A határozathozatalt követő eljárás
16. § (1) A határozat külön íven szövegezett és írásba foglalt rendelkező részét az eljáró tanács valamennyi tagja aláírásával látja el.
(2) Az írásba foglalt határozatot az elsőfokú szolgálati bíróság kézbesíti az eljárás kezdeményezőjének, a fegyelmi eljárás alá vont bírónak és képviselőjének, a vizsgálóbiztosnak, valamint az OBH elnökének a fegyelmi határozat kihirdetésétől számított 8 napon belül [Bjt. 125. § (1) bekezdés].
(3) A határozat tájékoztatást ad arról, hogy ellene a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül lehet a másodfokú szolgálati bírósághoz fellebbezni, amelyet az elsőfokú szolgálati bírósághoz kell benyújtani.
(4) Ha a fellebbezési határidő mindkét fellebbezésre jogosult esetében letelt, a tanács elnöke a fellebbezéseket az iratokkal együtt felterjeszti a másodfokú szolgálati bírósághoz.
(5) Amennyiben a jogosultak egyike sem fellebbezett, a tanács elnöke megállapítja a határozat jogerőre emelkedését, és erről értesíti a fegyelmi eljárás kezdeményezőjét, a fegyelmi eljárás alá vont bírót és képviselőjét, az OBH elnökét a határozat csatolásával.
(6) A fellebbezésben meg kell jelölni, hogy a fellebbező fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kéri. A fellebbezésben új tényt is állíthat és új bizonyítékot is megjelölhet. A fellebbezési határidő leteltét követően a fellebbezés megváltoztatásának, illetve kiegészítésének nincs helye.
(7) Ha a fellebbezés elkésett vagy olyan határozat ellen irányul, amely ellen nincs helye fellebbezésnek, továbbá, ha a fellebbező a fellebbezést felhívás ellenére nem, vagy hiányosan nyújtja be, a tanács a fellebbezést elutasítja.
(8) Amennyiben a jogerős határozat rendelkezést tartalmaz a költségek viseléséről, az eljárt tanács elnöke hozza meg a szükséges intézkedéseket [Bjt. 124. § (4) bekezdés, Bszi. 160. §-ai, Vht. 10. § b)].
A másodfokú fegyelmi eljárás
17. § (1) A kijelölt igazságügyi alkalmazott a fellebbezést az érkezés napján lajstromozza és legkésőbb a következő munkanapon az összes irattal bemutatja a másodfokú szolgálati bíróság elnökének.
(2) A másodfokú szolgálati bíróság elnöke által kijelölt tanács 15 napon belül dönt a fellebbezést elutasító határozattal szemben előterjesztett fellebbezésről, illetve ez alatt intézkedik az esetleges hiányok pótlása iránt, továbbá elutasítja a fellebbezést, ha az ilyen határozat meghozatalát az elsőfokú szolgálati bíróság elmulasztotta. A tanácsülés, illetve tárgyalás kitűzésével egyidejűleg a fellebbezést az ellenérdekű félnek kézbesíti azzal, hogy arra 8 napon belül észrevétel terjeszthető elő, csatlakozó fellebbezés előterjesztésének nincs helye.
18. § (1) A fegyelmi eljárást az eljáró tanács akkor szünteti meg, ha ennek indokai akár az első-, akár a másodfokú eljárásban merültek fel.
(2) Amennyiben az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalát követően merül fel az eljárás megszüntetésének valamely oka, a másodfokú szolgálati bíróság – az eljárás megszüntetése mellett – az elsőfokú szolgálati bíróság határozatát hatályon kívül helyezi.
(3) Ha a bíró szolgálati viszonya a másodfokú eljárás tartama alatt szűnt meg, a másodfokú tanács a fegyelmi eljárás megszüntetése és az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezése mellett a fegyelmi vétség elkövetését megállapíthatja, de fegyelmi büntetést nem szabhat ki.
(4) A másodfokú eljárás befejezését követően, a másodfokú határozat tértivevényeinek visszaérkezése után a határozatot és az iratokat a másodfokú szolgálati bíróság elnöke haladéktalanul megküldi az elsőfokú szolgálati bíróságnak. A másodfokú szolgálati bíróság irattartó borítójában az elsőfokú határozat, a fellebbezés és a másodfokon keletkezett iratok egy-egy másolati példányát azonban vissza kell tartani. A másodfokú eljárást befejező határozatot a másodfokú szolgálati bíróság kézbesíti az eljárás kezdeményezőjének, a fegyelmi eljárás alá vont bírónak és képviselőjének, a vizsgálóbiztosnak és az OBH elnökének.
A fegyelmi büntetés hatálya alatt álló bíró mentesítése
19. § A fegyelmi büntetés hatálya alatt álló bírót – kérelmére – az elsőfokú szolgálati bíróság a jogkövetkezmények alól akkor mentesítheti, ha a fegyelmi büntetést kiszabó szolgálati bírósági határozat nem tartalmaz mentesítés alkalmazásának lehetőségét kizáró rendelkezést [Bjt. 124. § (2a) bekezdés], és annak az időnek a fele már eltelt, amely alatt a törvény szerint [Bjt. 126. § (1) bekezdés] a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll [Bjt. 127. § (1) bekezdés].
HARMADIK RÉSZ
A BÍRÓI SZOLGÁLATI VISZONYBÓL EREDŐ JOGVITA
ÉS AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI ELJÁRÁS
20. § (1) A bírói tisztség betöltésével kapcsolatos összeférhetetlenségi ok fennállásával, a bírák munkájának értékelésével és a vezetői alkalmatlansággal összefüggő szolgálati bírósági eljárásra – a Bjt. 39-42. §-aiban, a Bjt. 70-85. §-aiban és a Bszi. 135-141. §-aiban foglalt, továbbá az eljárás tartalmából adódó eltérésekkel – a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni [Bjt. 145. §].
(2) A szolgálati bíróság előtti eljárás tárgya
a) a bíró tisztségének betöltését akadályozó összeférhetetlenségi ok fennállását megállapító felmentésének kezdeményezését tartalmazó, a munkáltatói jogkör gyakorlója által hozott határozat [Bjt. 42. § (6) bekezdés].
b) a bíró szakmai munkájáról írásban készített értékelés eredménye (kiváló, magasabb beosztásra alkalmas, kiválóan alkalmas, alkalmas, alkalmatlan), vagy annak írásbeli indokolása, illetve mindkettő [Bjt. 79. §, Bjt. 80. §],
c) a bírósági vezetőnek vezetői tisztségéből való azonnali hatályú felmentése [Bszi. 140. §].
(3) Az eljárásra akkor kerül sor, ha
a) a bíró a (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a határozattal szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül a szolgálati bírósághoz fordul. Az eljárást első-és másodfokon is 15 napon belül le kell folytatni [Bjt. 42.§ (7) bekezdés]
b) a bíró vagy – kúriai bíró kivételével – a bíró beosztása szerint illetékes fellebbviteli bíróság kollégiumvezetője az Ügyrend 20. § (2) bekezdés b) pontja esetén kéri,
c) alkalmatlan minősítés esetén az értékelő bíróság elnökének írásbeli felszólítása ellenére a bíró harminc napon belül nem mond le a bírói tisztségéről, s ezért a bíróság elnöke kéri az alkalmatlansági eljárás lefolytatását [Bjt. 81. § (1) (2) bekezdés],
d) az Ügyrend 20. § (2) bekezdés c) pont esetén a bírósági vezető kéri.
21. § (1) Az eljárás megindítását az Ügyrend 20. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak esetén az értékelés eredményének kézhezvételét követő harminc napon belül (Bjt. 79. §), az „alkalmatlan” minősítés esetén a bíróság elnökének a bírói tisztségről való lemondásra felhívásától számított harminc napot követően haladéktalanul [Bjt. 81. § (2) bekezdés], az Ügyrend 20. § (2) bekezdés c) pont esetén a felmentést kimondó határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kell kérni [Bszi. 140. § (2) bekezdés].
(2) A kérelemben meg kell jelölni, hogy a bíró vagy a kollégiumvezető a vitatott értékelés vagy indokolás helyett milyen értékelést vagy indokolást vár a szolgálati bíróságtól; továbbá közölni kell azokat az okokat, bizonyítékokat, amelyek miatt és amelyekre alapozva az értékelés megváltoztatását, illetve hatályon kívül helyezését kéri.
22. § Az alkalmatlansági eljárásban a fegyelmi eljárásra irányadó határidőket azzal a megszorítással szükséges alkalmazni, hogy az alkalmatlansági eljárást soron kívül kell lefolytatni [Bjt. 81. § (2) bekezdés].
23. § Az elsőfokú szolgálati bíróság elnöke dönt az eljáró tanács és a vizsgálóbiztos kijelöléséről. A vizsgálóbiztos a tényállás megállapításához szükséges körülmények tisztázása érdekében a Bjt. 84. § (2) bekezdésében írtak szerint folytathat le bizonyítási eljárást.
24. § (1) Az Ügyrend 20. §-ában felsorolt eljárásokban a szolgálati bíróság elsőfokú határozata ellen a fegyelmi eljárás szabályai szerint van helye fellebbezésnek [Bjt. 85. §].
(2) A fellebbezés elbírálása során a másodfokú szolgálati bíróság a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával jár el. Határozatával az elsőfokú szolgálati bíróság határozatát helybenhagyja, amennyiben az törvényes és megalapozott; egyébként a határozatot megváltoztatja és a törvénynek megfelelően határoz.
NEGYEDIK RÉSZ
A SZOLGÁLATI BÍRÓSÁGOK TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE
25. § A szolgálati bíróság elnöke a Bjt. 104/B. § (1) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében írásbeli tájékoztatóját legkésőbb minden év február 15. napjáig megküldi az OBT-nek és az OBH elnökének.
26. § (1) Az első- és másodfokú szolgálati bíróság elnöke és elnökhelyettese jogerősen befejezett szolgálati bírósági ügyről akkor adhat tájékoztatást, ha arra jogszabály felhatalmazza.
(2) Az első- és másodfokú szolgálati bíróság elnöke és elnökhelyettese a szolgálati bíróságok működéséről általános tájékoztatást adhat.
ÖTÖDIK RÉSZ
A SZOLGÁLATI BÍRÓSÁGOK HATÁROZATHOZATALI RENDJE, HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS EGYÉB RENDELKEZÉSEK
27. § (1) A szolgálati bírák együttes ülése akkor határozatképes, ha a bírák több mint fele jelen van. Az Ügyrend elfogadásához és módosításához a jelenlevők 2/3-ának igen szavazata szükséges. A határozathozatalhoz egyéb esetben egyszerű szótöbbség is elegendő. A határozatok formátuma a következő: A szolgálati bírák együttes ülésének …./évszám (hónap, nap) számú határozata.
(2) A szolgálati bírák együttes ülését a szolgálati bíróságok elnökei hívják össze az időpont, a napirend és a határozati javaslat e-mail útján történő megküldésével, az ülést megelőzően legalább egy héttel. Az együttes ülést a másodfokú szolgálati bíróság elnöke vezeti, akinek akadályoztatása esetén az elsőfokú szolgálati bíróság elnöke, az ő akadályoztatása esetén a másodfokú szolgálati bíróság elnökhelyettese, az ő akadályoztatása esetén az elsőfokú szolgálati bíróság elnökhelyettese vezeti. A levezető elnök megállapítja a határozatképességet, ezt az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri. Amennyiben az ülés nem határozatképes, a szolgálati bíróságok elnökei megkísérlik a határozatképesség helyreállítását, amelynek eredménytelensége esetén az ülés elhalasztásra kerül.
(3) A szolgálati bírósági elnökök együttes elhatározása alapján nincs akadálya írásbeli szavazás megtartásának sem. A határozati javaslat e-mailen keresztül küldendő meg a szolgálati bírák részére. Az írásbeli szavazás elrendelését követő egy munkanapon belül a szolgálati bírák 1/3-a indítványozhatja az első- és a másodfokú szolgálati bíróságok együttes ülésének összehívását a határozat meghozatala céljából. Amennyiben együttes ülés összehívására irányuló kellő számú kezdeményezés érkezik, a szolgálati bírósági elnökök haladéktalanul intézkednek ennek összehívása érdekében. Amennyiben az elrendelést követő egy munkanapon belül kellő számban ilyen indítvány nem érkezik, ennek tényét és az írásbeli szavazás határidejét a szolgálati bírósági elnökök megállapítják és erről e-mail útján, automatikus kézbesítési visszaigazolást kérve tájékoztatják a szolgálati bírákat. Az írásbeli szavazás esetében a szavazatok leadása e-mailen keresztül, a szolgálati bírósági elnökök által közösen előírt határidőn belül és módon történik. Az elsőfokú szolgálati bíráknak az elsőfokú szolgálati bíróság elnökének, a másodfokú szolgálati bíráknak a másodfokú szolgálati bíróság elnökének kell megküldeniük a szavazataikat. A beérkezett szavazatok összesítése a szavazásra nyitva álló határidő leteltét követő munkanapon történik, amelyről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az elfogadott határozatot ezt követően, haladéktalanul e-mailen keresztül közölni kell a szolgálati bírákkal. A határozat meghozatalának feltétele, hogy a szolgálati bírák több mint fele részétől a kézbesítési visszaigazolás megérkezzen, és az Ügyrend elfogadása, illetve módosítása esetén a leadott szavazatok 2/3-a, egyéb kérdés esetén az írásbeli szavazás egyszerű többsége „támogatom” szavazat legyen.
(4) Az Ügyrend és annak módosítása az Országos Bírói Tanács jóváhagyásának napjával lép hatályba.
(5) A hatálybalépés napján a 2012. október 26-án elfogadott és legutóbb 2017. március 14. napján módosított Ügyrend hatályát veszti.
(6) Az új Ügyrendet a folyamatban lévő szolgálati bírósági ügyekben is alkalmazni kell.
Záradék:
Az Ügyrend legutóbbi módosításáról rendelkező, a szolgálati bíróságok együttes ülésének 2/2026. (VII. 13.) számú határozatát az Országos Bírói Tanács a 103/2026. (IX.8.) OBT számú határozatával jóváhagyta.
Hatályos: 2026. szeptember 8. napjától.
Mellékletek
1. számú melléklet
A Budapest területén működő ítélőtábla mellett eljáró elsőfokú szolgálati bíróságon eljáró tanácsok összetétele
1. tanács
Dr. Gunyecz Zoltán (Kúria, büntető ügyszak)
Dr. Kész Lívia (Szegedi Törvényszék, közigazgatási ügyszak)
Dr. Zengődiné dr. Lascsik Lívia (Szekszárdi Járásbíróság, polgári ügyszak)
2. tanács
Dr. Fazekas Ágnes (Budapest Környéki Törvényszék, büntető ügyszak)
Dr. Kincses Attila (Fővárosi Ítélőtábla, polgári ügyszak)
Dr. Tass Edina Ágnes (Debreceni Ítélőtábla, munkaügyi ügyszak)
3. tanács
Dr. Lajcsik Szabolcs (Szombathelyi Járásbíróság, polgári ügyszak)
Dr. Mózsa Gábor (Győri Ítélőtábla, munkaügyi ügyszak)
Dr. Varga Gabriella Mária (Battonyai Járásbíróság, polgári ügyszak)
4. tanács
Dr. Baji Dóra Antónia (Debreceni Járásbíróság, polgári ügyszak)
Dr. Benyó György (Veszprémi Törvényszék, polgári ügyszak)
Dr. Sebestyén Ágnes Hajnalka (Pécsi Törvényszék, munkaügyi ügyszak)
5. tanács
Dr. Bodor Krisztina (Fővárosi Törvényszék, polgári ügyszak)
Dr. Paulik Andrea (Egri Törvényszék, munkaügyi ügyszak)
Dr. Szabolcsi-Varga Krisztina (Budapest Környéki Törvényszék, polgári ügyszak)
6. tanács
Dr. Árok Krisztián Péter (Debreceni Ítélőtábla, polgári ügyszak)
Dr. Éliás Dávid (Pesti Központi Kerületi Bíróság, büntető ügyszak)
Dr. Pálházi Réka (Székesfehérvári Járásbíróság, polgári ügyszak)
7. tanács
Dr. Endrédy Zoltán (Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság, büntető ügyszak)
Dr. Gáti Péter Gyula (Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság, polgári ügyszak)
Dr. Végh Adrienn Éva (Székesfehérvári Törvényszék, polgári ügyszak)
8. tanács
Dr. König Mariann (Gyulai Törvényszék, büntető ügyszak)
Dr. Márkus Anikó (Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság, polgári ügyszak)
Dr. Szirtes Alexandra Anna (Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság, polgári ügyszak)
9. tanács
Dr. Czesznak-Molnár Erika (Fővárosi Törvényszék, közigazgatási ügyszak)
Dr. Gulyás Csilla Katalin (Hajdúszoboszlói Járásbíróság, büntető ügyszak)
Dr. Vincze Edina (Veszprémi Törvényszék, gazdasági ügyszak)
10. tanács
Hadasné dr. Golyán Judit (Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság, polgári ügyszak)
Dr. Schmidt Szilárd (Fővárosi Törvényszék, büntető ügyszak)
Dr. Szabadosné dr. Komanovics Ágnes (Kaposvári Törvényszék, polgári ügyszak)
11. tanács
Czinkné dr. Arató Zita Erzsébet (Pécsi Törvényszék, közigazgatási ügyszak)
Dr. Major Zsolt (Kaposvári Járásbíróság, büntető ügyszak)
Dr. Utassyné dr. Holtzer Éva Krisztina (Egri Törvényszék, polgári ügyszak)
12. tanács
Dr. Döme Attila Zoltán (Kúria, polgári ügyszak)
Dr. Pecze Balázs (Pécsi Törvényszék, közigazgatási ügyszak)
Dr. Szabó Csilla (Fővárosi Ítélőtábla, polgári ügyszak)
13. tanács
Dr. Asbóth Balázs (Fővárosi Törvényszék, munkaügyi ügyszak)
Dr. Ilonczai Ilona (Váci Járásbíróság, polgári ügyszak)
Dr. Simon Zoltán (Dunaújvárosi Járásbíróság, büntető ügyszak)
14. tanács
Dr. Hegedűs Ákos (Egri Járásbíróság, polgári ügyszak)
Dr. Parlagi Mátyás (Kúria, polgári ügyszak)
Dr. Szalai Beatrix (Fővárosi Ítélőtábla, munkaügyi ügyszak)
15. tanács
Breczkáné dr. Békési Gabriella (Nyíregyházi Törvényszék, polgári ügyszak)
Dr. Cserveni Mónika (Szekszárdi Járásbíróság, büntető ügyszak)
Dr. Szládovics Tamás (Keszthelyi Járásbíróság, polgári ügyszak)
2. számú melléklet
A Kúria mellett eljáró másodfokú szolgálati bíróságon eljáró tanácsok összetétele
1. tanács
Dr. Kurucz Krisztina (Kúria, közigazgatási ügyszak)
Dr. Mocsár Attila Zsolt (Kúria, polgári ügyszak)
Dr. Nárai József Imre (Szombathelyi Járásbíróság, büntető ügyszak)
2. tanács
Dr. Csóka István (Fővárosi Ítélőtábla, polgári ügyszak)
Dr. Répássy Árpádné dr. Német Laura (Debreceni Ítélőtábla, büntető ügyszak)
Dr. Somogyi Gábor (Kúria, büntető ügyszak)
Dr. Tóth Kincső (Kúria, közigazgatási ügyszak)
3. tanács
Dr. Bögös Fruzsina (Kúria, közigazgatási ügyszak)
Dr. Hrubi Adrienn (Pécsi Ítélőtábla, polgári ügyszak)
Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla (Kúria, büntető ügyszak)
Dr. Orosz Andrea (Fővárosi Ítélőtábla, munkaügyi ügyszak)
4. tanács
Dr. Bérces Nóra (Kúria, közigazgatási ügyszak)
Orbánné dr. Szél Napsugár Ágnes (Kecskeméti Törvényszék, polgári ügyszak)
Dr. Vasvári Csaba (Fővárosi Törvényszék, büntető ügyszak)