2026.OBT.K.VII.16/11.
Dr. Gárdos-Orosz Fruzsina
közigazgatási államtitkár asszony részére
Igazságügyi Minisztérium
Budapest
Tisztelt Közigazgatási Államtitkár Asszony!
Az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT) köszönettel megkapta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvény tervezetét (a továbbiakban: Tervezet), amellyel kapcsolatosan az alábbiakról tájékoztatom.
I. Általános észrevételek
Az Országos Bírói Tanács tisztában van azzal a társadalmi elvárással, mely a közvagyon elleni bűncselekmények minél teljesebb körű és alaposabb feltárására, s az elkövetők felelősségre vonására irányul.
Az minden esetben a törvényhozó, illetve a végrehajtó hatalom feladata, hogy ezen elvárásnak való megfelelés kapcsán meghozza azokat a jogszabályokat, illetve a jogszabályok alapján megtegye azokat az intézkedéseket, melyek az elvárások teljesítését szolgálják.
Ezek a jogszabályok, illetve intézkedések azonban érintik a meglévő intézményi struktúrát is. Jelen esetben a jogszabálytervezetből az tűnik ki, hogy a hivatal személyi állományának kialakítása során részben a nyomozó hatóságok, illetve az ügyészség meglévő személyi állományából kívánnak embereket átvenni, ami felveti annak kérdését, hogy ez nem okoz-e problémát ezen szervezeteknél.
Utalunk arra is, hogy az új hivatal felállítása várhatóan a bíróságokon is a leterheltség növekedésével fog járni, s a későbbiek során ezt a problémát is kezelni kell.
II. Részletes észrevételek
1. A 19. § (2) bekezdéséhez:
Indokolatlan a pályázat mellőzésének lehetősége a Hivatal álláshelye vonatkozásban. Az a körülmény, hogy valaki akar-e, s milyen feltételekkel és elképzelés mentén dolgozni a Hivatalban értelemszerűen pályázatából derül ki. A pályázati feltételek, a pályázati határidők, illetőleg az elbírálás határidejének megfelelő megválasztásával a célként meghatározott gyorsaság és szakmaiság elérhető.
2. A 26. § d) pontjához:
Célszerűnek látszik annak pontosítása, hogy az itt meghatározott feladatok miként viszonyulnak a Be.-hez, különösen a Be. 817/A § (1) bekezdésében írt bűncselekményekhez.
3. A 31. § (3) bekezdéséhez:
A közvagyonvédelmi vizsgálat jelentős korlátozásokkal jár, az a későbbiek során különböző intézkedéseket generálhat. Erre tekintettel indokolatlan annak kimondása, hogy ez nem közigazgatási hatósági eljárás.
4. A 32. § (2) bekezdés d) pontjához:
Nem képzelhető el olyan eset, hogy a közreműködésre kötelezett ne legyen ismert.
5. A 33. § (3) bekezdéséhez:
Az értesítés kötelező jellegét indokolt meghatározni, hiszen a kivételt a (4) bekezdés megteremti.
6. A 34. § (1) bekezdés g) pontjához Egyértelműsíteni lenne szükséges, hogy európai uniós támogatás esetén hogyan viszonyul
egymáshoz az Integritás Hatóság és az NNVH hatásköre.
7. A 34. § (8) bekezdés e) és h) pontjához:
Ezen pontok ellentétben állónak látszanak a Ptk. szabályaival.
A vezető tisztségviselő képviseleti joga a törvényből következik. Elvi szinten nem kizárt annak korlátozása, de ehhez a társaság legfőbb szervének döntése szükséges. A tervezet viszont nem tartalmaz rendelkezéseket a közpénzügyi elnökhelyettes és a társaság legfőbb szerve közötti kapcsolatra.
A gazdasági társaságok esetében a tulajdonos, így értelemszerűen a tulajdonosi jogosítványokat gyakorló sem adhat utasítást a vezető tisztségviselőnek.
8. A 42. § (3) bekezdéséhez:
Az ezen jogszabályi helyen megjelölt bírság mértéke jelentősen eltúlzottnak látszik.
9. A Be. módosítás 30/D. § (1) bekezdéséhez:
Indokoltnak látszik rendelkezni a kizárási okok körében azon ügyészről is, aki az ügyben korábban eljárt.
Budapest, 2026. június 27.
Üdvözlettel:
Dr. Pecsenye Csaba
az OBT elnöke
2026.OBT.K.VII.16/23.
Dr. Gárdos-Orosz Fruzsina
közigazgatási államtitkár asszony részére
Igazságügyi Minisztérium
Budapest
Tisztelt Közigazgatási Államtitkár Asszony!
Az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT) köszönettel megkapta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvény tervezetét (a továbbiakban: Tervezet), amellyel kapcsolatosan 2026.OBT.K.VII.16/11. szám alatt 2026. június 27. napján kelt levelemben tájékoztattam Önt az OBT álláspontjáról.
Az idő rövidségére való tekintettel ezen tájékoztatás, illetőleg vélemény nem volt teljeskörű. Időközben további észrevételek merültek fel a tervezettel összefüggésben, melyeket az alábbiak szerint hozok szíves tudomására.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal - döntése alapján - átveheti a Be. CV/A. fejezetében rögzített, Eljárás közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos, kiemelt és a Be. 817/A. §. (1) bekezdésében felsorolt bűncselekmények esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint az ügyészség eljárásait.
Mindemellett az Integritás Hatóságnak is delegáltak ilyen hatáskört, mivel a hatóság minden olyan esetben fellép, ahol álláspontja szerint valamely, az európai uniós források felhasználása vagy annak ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezet, ideértve a szerződéskötőt is, nem tette meg a szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely érinti az európai uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodását vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, vagy ennek komoly kockázata felmerül. A Hatóság hatáskörrel rendelkezik különösen az Európai Uniótól részben vagy egészben pénzügyi támogatásban részesülő tervezett, folyamatban lévő vagy korábbi intézkedések vagy projektek tekintetében.
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 35. §-a rögzíti alapelvként, hogy a nyomozó hatóságok hatáskörét és illetékességét jogszabály határozza meg. A törvényi szintű felhatalmazás alapján a NAV nyomozó hatóságának feladat- és hatáskörét, valamint a konkrét bűncselekmények tételes listáját a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről szóló 485/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet sorolja fel és osztja meg a szervei között.
A Korm. rendelet 86. § (1) bekezdése értelmében a NAV Bűnügyi Főigazgatóság többek között
a) titkos információgyűjtést végez;
b) ellátja a Be. által a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmények tekintetében a fedett nyomozói tevékenységgel kapcsolatos feladatokat.
e) végzi a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmény megakadályozása, megszakítása érdekében a tetten ért személy elfogását, illetve a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás terheltjének, illetve a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy előállítását.
Ehhez kapcsolódik, hogy a NAV-hoz tartozó gazdasági bűncselekményeknél a nyomozást maguk a pénzügyi nyomozók végzik, de a folyamatot az ügyészség kontrollálja. A felderítési szakaszban az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol, a vizsgálati szakaszban teljeskörűen irányítja a NAV munkáját.
Mindezek magában hordozhatják a hatásköri összeütközések, ezáltal a Hatóság létrehozásának legfőbb célja kapcsán a gyors és eredményes végrehajtás veszélyét.
Érdemesnek látszik tehát megfontolni a CV/A. fejezetében rögzített eljárás kivezetését a Be-ből, valamint a hatásköri szabályok további, részletes kidolgozását.
A tervezet 35. §-a (2) bekezdése sorolja fel a Hatóság vizsgálati cselekményeit, melyekben a NAV által végzett, fent jelzett eljárási cselekmények külön nem kerültek nevesítésre, emiatt a tervezetben szereplő feladatkörök bővítése látszik célszerűnek, vagy annak rögzítése, hogy ezen feladatokat a Hivatal megkeresés útján milyen esetekben és feltételekkel delegálhatja.
A bűncselekmények felsorolásából adódóan sok vádlottas, nagy tárgyi súlyú büntetőügyek érkezhetnek a bíróságokra, melyek a munkaterhet jelentősen növelik, és ehhez a jelenlegi bírósági költségvetés, valamint a létszámgazdálkodási kabinet által kidolgozott és az OBT által elfogadott optimális bírói létszámadatok tükrében sem a pénzügyi, sem pedig a személyi feltételek nem adottak.
A tervezet rögzíti azt is, hogy a másodfokú nyilvános ülésen a Hivatal képviselőjének jelenléte kötelező, míg a Be. általános szabályai alapján a főügyészség csak akkor van jelen, ha a nyilvános ülés tartását ő indítványozza, vagy bejelenti a részvételét. A tervezet indokolása nem tartalmazza, hogy a kötelező képviseletet milyen okok indokolják.
Mindemellett az általános Be. eljárási határidők változatlanul hagyása esetén ezek az ügyek nem fejezhetők be időszerűen, így a soron kívüli eljárás bevezetése megfontolandó.
Mindezek pedig mind arra mutatnak, hogy a bírói létszám növelése válhat indokolttá.
A fentiek természetesen a jelenlegi tervezet vonatkozásában értendők, miután a hatásköri és illetékességi szabályok ismerete nélkül nem ismeretes, hogy mely bírósági szintek lesznek az ügyteher növekedésével érintettek. Ennek okán az OBT a bírósági szervezetrendszert érintően ebben a körben jelenleg jelzéssel kíván élni, mivel részletesebb vélemény még megalapozottan nem terjeszthető elő.
Továbbra is javasolt a JAT törvény módosítása kapcsán (tervezet 27. pont) a 72. §. (4) bekezdésének kiegészítése az Országos Bírói Tanács megjelölésével, azaz, hogy az OBT is normatív utasításban szabályozhassa a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét.
Budapest, 2026. június 30.
Üdvözlettel:
Dr. Pecsenye Csaba
az OBT elnöke