Az Országos Bírói Tanács a 2024. december 11-i ülése előtt átvette a négyoldalú megállapodás ellen tiltakozó bírók és igazságügyi alkalmazottak aláírását tartalmazó leveleket a Magyar Bírói Egyesület és a Res Iudicata Egyesület képviselőitől.
Az ülésen az Országos Bírói Tanács három évre elnökének választotta dr. Pecsenye Csabát. Az elnök megválasztása után elmondott beszéde az alábbi linken olvasható: Dr. Pecsenye Csaba OBT elnök beszéde
Az ülésen a Tanács megvitatta a négyoldalú megállapodással kapcsolatos bírói felvetéseket, amelyre dr. Pecsenye Csaba OBT elnök összefoglalta a Tanács álláspontját.
„Az elmúlt időszakban az OBT, illetőleg annak egyes tagjai irányába megnyilvánuló – gyakran minősíthetetlen hangnemű – reagálások alapján szükséges elmondanom azt, hogy miként látom a helyzetet. Elsőként arra szeretnék utalni, hogy az általam korábban említett levelek egy részének a tartalmából az tűnik ki számomra, hogy úgymond szlogenné vált „a becsület nem eladó” kifejezés.
Határozottan visszautasítom azt, hogy a megállapodás aláírásával bárkinek a becsülete sérült volna. Az előfordulhat, hogy az Országos Bírói Tanács rossz döntést hoz, önmagában azonban ez a körülmény senkinek a becsületét nem sérti. A hangulatkeltés helyett célszerűbb az esetleges rossz döntés helyrehozatalához vezető megoldások megtalálása.
Utalok arra is, hogy több hozzászólásból az derül ki, miszerint van olyan álláspont, hogy a megállapodás megkötésének jogszabályi alapja nincs, valamint, hogy ilyen megállapodást a bírói kar felhatalmazása nélkül nem köthetett volna az Országos Bírói Tanács, és ilyen felhatalmazása az Országos Bírói Tanácsnak a bírák részéről nem volt.
A bírák és igazságügyi alkalmazottak javadalmazása, a bírósági szervezeti rendszerrel kapcsolatos jogszabályok előkészítése, azok véleményezése, a bíróságok igazgatásához tartozik, ezért az Alaptörvény és a Bszi. alapján a megállapodás megkötésének jogszabályi alapja megvolt.
Önmagában a megállapodás nem sérti a bírói függetlenséget, hanem a célokhoz vezető jogszabályalkotási folyamat eredményeként születendő jogszabályok potenciálisan magukban hordozzák a bírói függetlenség megsértésének veszélyét.
A hozzászólások kis százalékában történik hivatkozás arra, hogy ezt a kérdést kezelni kell, hiszen a bírósági szervezet reformra szorul. Az Alaptörvény szerint Magyarország legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés. Az Országgyűlés - többek között - törvényeket alkot, elfogadja a központi költségvetést és jóváhagyja annak végrehajtását, valamint megválasztja a miniszterelnököt.
A törvényhozó és a végrehajtó hatalomnak jogában áll a bírósági szervezetrendszer keretének meghatározása, de a hatalommegosztás elvére figyelemmel az igazságszolgáltatás szervezetrendszerének kialakítása során elengedhetetlen a bíróságok álláspontjának beszerzése, melynek egyik lehetősége az, hogy a jogszabályalkotásban részt vegyenek a bírósági szervezetek, ideértve ezek között az Országos Bírói Tanácsot.
Az Országos Bírói Tanács részt vesz a jogszabály-előkészítés folyamatában, melyhez beszerzi a bírói érdekképviseleti szervek véleményét.
Célként fogalmazzuk meg azt, hogy koncentrálunk az előttünk álló jogszabályvéleményezési feladatokra és az OBT mint alkotmányos szerv a véleménye kialakítása során becsatornázza a bírói érdekképviseleti szervek véleményét.”
(Fotó: Ivándi-Szabó Balázs / Telex)