Az Országos Bírói Tanács (OBT) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) által szabályozott önálló költségvetéssel rendelkező jogi személy, amelynek feladata a bíróságok központi igazgatásának ellenőrzése, s közreműködés a bíróságok igazgatásában.
Feladatait a Bszi. konkrétan meghatározza. Tevékenységéről külön menüpontban részletesen is tájékozódhat.
Az OBT testületként működik, döntéseit is ilyen módon hozza meg. A zárt ülések kivételével az ülésekről készült jegyzőkönyveket az OBT honlapján közzéteszi, miként a döntéseit is. A döntéshozatal módját a Bszi. és az OBT Szervezeti és Működési Szabályzata állapítja meg.
Az Országos Bírói Tanácsnak tizenöt bíró tagja van; egyikük a Kúria elnöke, aki tisztségéből adódóan tagja a testületnek, míg tizennégy tagját a bírák maguk közül titkos szavazással hat évre választják. A választott tagok nem választhatók újra. A választott tagok közül egy ítélőtáblai, hat törvényszéki és hét járásbírósági bíró, ilyenformán reprezentáltak az egyes ítélkezési szintek.
A tagok feladataikat - törvényben meghatározott mértékű - ítélkező tevékenységük mellett végzik.
Az OBT első ülését 2012. március 24-én tartotta. A testület tagjainak mandátuma 2018-ban lejárt, így újabb tagok megválasztására került sor, akiknek a mandátuma 2024. január 30-án járt le, ezért új tagok megválasztására került sor. A jelenlegi személyi összetételű OBT alakuló ülését 2024. január 30-án tartotta meg.
Az OBT tagjai közül három évre elnököt és elnökhelyettest választ. Az elnök és az elnökhelyettes újraválasztható.
Az OBT ülésén tanácskozási joggal részt vesz az Országos Bírósági Hivatal elnöke, az igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. Ebből következően az OBT ülései egyben a jogászi hivatásrendek közötti együttműködés fontos színterei.
Az OBT adminisztratív feladatait az OBT titkársága látja el.