Az Országos Bírói Tanács (OBT) elkötelezett a bírósági szervezet függetlenségének, átláthatóságának és demokratikus működésének, valamint a bírói önigazgatás védelme mellett, határozott álláspontja szerint a bírósági szervezetet érintő jogalkotási folyamatban az érintettek részvételének biztosítása alapvető jogállami követelmény.
Az OBT a bírósági szervezetet érintő Alaptörvény- és törvénymódosítások kapcsán hangsúlyozza, hogy azok Országgyűléshez történt benyújtásának körülményeit, továbbá az Igazságügyi Minisztérium által az OBT részére 2024. december 13. napján megküldött válaszlevelében részletesen kifejtett jogalkotási folyamatot az OBT sarkalatos törvényben meghatározott jogszabály-véleményezési hatáskörének teljes és szándékos kiürítéseként értékeli, amely eljárás amellett, hogy nyilvánvalóan ellentétes a jogalkotási folyamat minőségivé, kiszámíthatóvá és átláthatóvá tétele érdekében vállalt állami kötelezettségekkel, súlyosan sérti a jogállamiság alapelveit és a demokratikus jogalkotási folyamat alapvető szabályait.
Ezért az OBT Elnöke egyeztetést folytatott az igazságügyi miniszterrel, mely körülményről az OBT korábban közleményében már tájékoztatást adott, mint ahogyan arról is, hogy szakértői szintű egyeztetés is megindult, melynek részese a Kúria és az OBH is.
Tekintettel arra, hogy az OBT felvetéseire megnyugtató választ nem kapott, ezért szükségesnek tartja további lépések megtételét annak érdekében, hogy a jogalkotási folyamat a jogszabályok mentén, az általános jogelveknek megfelelően, az Alaptörvény 28. cikkében megfogalmazott jogszabályértelmezés figyelembevételével történjék.
Ennek kapcsán az OBT szükségesnek tartja - a bírói felvetésekre is figyelemmel - az Igazságügyi Minisztérium, a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal és az OBT által 2024. november 22. napján megkötött négyoldalú megállapodás felülvizsgálatát is.
Erre lehetőséget az OBT működési szabályai akként biztosítanak, hogy az OBT tagjainak legalább egyharmada kezdeményezésére azt ülésen kívül végzi el elektronikus szavazás útján, vagy ülést tart a kérdésben, mely lehet rendkívüli, vagy rendes ülés.
A felülvizsgálat érdekében az OBT tagjainak több, mint egyharmada 2024. december 17. napján a megállapodást érintő előterjesztést nyújtott be, indítványt téve arra, hogy az abban foglalt határozati javaslatról az OBT soron kívül, elektronikus szavazás útján döntsön, amely ülésen kívüli véleménynyilvánításra vonatkozó indítvány az OBT tagjainak egyharmada által bejelentett tiltakozás folytán nem járt eredménnyel, így a kérdést az OBT soron következő rendes ülésén tűzi napirendre.
A fentieken túlmenően az OBT Elnöke 2024. december 18. napján egyeztetést folytatott az ENCJ Elnökével, aki aggodalmát fejezte ki a kialakult helyzet miatt. Az OBT Elnöke részletesen tájékoztatta az ENCJ Elnökét a felmerült problémákról. Az ENCJ Elnöke biztosította az OBT Elnökét, hogy minden segítséget megad az OBT részére a kialakult helyzet megoldásához, mely felajánlást az OBT Elnöke köszönettel elfogadott. Ezért 2025. január elején további egyeztetést folytatnak, s az ENCJ küldöttsége január végén Magyarországra látogat.