A jogállamiság megköveteli az államhatalmi ágak függetlenségét: hogy tiszteletben tartsák egymás szerepét, és egyensúlyban tartsák egymást. A jogállamiság egyik alapvető sarokköve a független és pártatlan igazságszolgáltatás, ahol a bírók – a nem megfelelő befolyástól mentesen – alkalmazzák a parlament és a kormány által alkotott törvényeket és szabályokat.
A demokratikus államok és társadalmak folyamatos fenntartást igényelnek. Amint az a „A jogállamiságot fenyegető veszélyekkel való szembenézés” című, 2025. júniusi nyilatkozatban is szerepel, elengedhetetlen a folyamatos éberség annak érdekében, hogy felismerjük a bírói függetlenséget és a jogállamiságot fenyegető veszélyeket.
Az ENCJ egyes tag- és megfigyelő államaiban tapasztalt közelmúltbeli fejlemények és jelenleg is zajló események ismételten cselekvésre hívnak. Az ENCJ aggodalommal figyeli a negatív tendenciákat, így a bírókra gyakorolt nyomást, sőt a megfélemlítést is, beleértve több ENCJ-tag és -megfigyelő államban politikai szereplők által folytatott rendszeres, ellenséges médiakampányokat. Ilyen kampányokra – eltérő intenzitással – a közelmúltban Franciaországban, Magyarországon, Moldovában és Romániában is volt példa.
Noha az esetek többségében ezek a tevékenységek kiemelt figyelmet kapó ügyekben hozott döntésekhez kapcsolódtak, egyes esetekben az igazságszolgáltatás egészére irányuló nyomásgyakorlás volt a cél. A bíróknak el kell fogadniuk – és el is fogadják – a jogos kritikát. Ugyanakkor a negatív és ellenséges megjegyzések tágabb következményekkel járnak az igazságszolgáltatásra nézve, mivel gyakran az igazságszolgáltatásra gyakorolt nyomásgyakorlást célozzák. Ezek a célzott cselekmények egy olyan növekvő tendenciát tükröznek, amely veszélyezteti a bírói függetlenséget és gyengíti a hatalmi ágak elválasztását. Hosszú távú hatásuk van az igazságszolgáltatás megítélésére, aláássák a társadalom igazságszolgáltatásba vetett bizalmát, és hozzájárulnak a jogállamiság eróziójához. Az ilyen cselekmények az egyes bírókra is hatnak, mivel akár fizikai támadásokra is bátoríthatnak ellenük.
Az ENCJ Ügyvezető Testülete úgy ítéli meg, hogy ezek a cselekmények egy másik államhatalmi ág legitimitása elleni támadásnak minősülnek. Kifejezett céljuk az igazságszolgáltatás gyengítése, valamint befolyás és ellenőrzés megszerzése az igazságszolgáltatás felett bírókkal szembeni indokolatlan nyilvános bírálat útján.
Ezen okokból az ENCJ Ügyvezető Testülete szükségesnek tartja felidézni a demokratikus állam alapelveit. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a jogállamiság tisztelete megköveteli: a végrehajtó és a törvényhozó hatalmi ág tartózkodjon attól, hogy megalapozatlan vagy alaptalan nyilvános bírólatok révén a bírói hatalom felett nem megfelelő befolyást szerezzen. A végrehajtó és törvényhozó hatalmi ág kötelessége, hogy minden szükséges és megfelelő védelmet biztosítson akkor, ha a bíróságok működését támadások vagy megfélemlítés veszélyeztetik.
A fentiekre tekintettel az ENCJ felhívja valamennyi érintett szereplőt – beleértve az államhatalmi ágak mindegyikét –, hogy tartózkodjanak az igazságszolgáltatás elleni támadások, illetve a bírók megfélemlítésének elősegítésétől, előidézésétől vagy eltűrésétől.
Az ENCJ Ügyvezető Testülete
Brüsszel, 2025. december 17.