Az ENCJ Igazgatótanácsa 2025. február 21-én közleményt adott ki az Országos Bírói Tanáccsal, az Országos Bírósági Hivatallal, az Igazságügyi Miniszterrel, valamint a MABIE és a Res Judicata bírói egyesületek képviselőivel 2025. januárjában folytatott megbeszélések eredményeiről.
Az ENCJ Igazgatótanácsa megállapította, hogy a magyarországi igazságszolgáltatás függetlensége jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe.
Az érdekeltekkel folytatott megbeszélések fényében az ENCJ Igazgatótanácsa az alábbi négy kulcsfontosságú, különös figyelmet igénylő területet azonosította be: a bírók véleménynyilvánítási szabadsága, a megfelelő konzultáció az igazságszolgáltatáson belüli reformokkal kapcsolatban, a szolgálati bíróságok és a bírói fizetések.
Az ENCJ Igazgatótanácsa ismételten kifejezésre juttatja, hogy támogatja az Országos Bírói Tanácsot a fenti alapvető értékek védelme érdekében tett erőfeszítéseiben.
Az ENCJ Igazgatótanácsa az alábbiakat állapította meg a magyarországi helyzettel összefüggésben.
Az ENCJ Igazgatótanácsa 2025. január 31-én Budapestre látogatott, hogy további információkat gyűjtsön a jelenlegi magyarországi helyzetről. Az Igazgatótanács tagjai találkoztak az igazságszolgáltatás irányításában érintett releváns szervekkel: az Országos Bírói Tanáccsal (OBT), az Országos Bírósági Hivatallal (OBH), az Igazságügyi Miniszterrel, valamint a MABIE és a Res Judicata bírói egyesületek képviselőivel.
A magas infláció hátrányosan érintette a bírák és az igazságügyi alkalmazottak fizetését Magyarországon. Tekintettel az inflációkövetés, illetve bármilyen fizetésemelés hiányára, a magyarországi bírák és igazságügyi alkalmazottak helyzete jelentősen romlott az elmúlt években. Ezt a problémát tovább súlyosbították a munkaerőpiac más szektoraiban - beleértve a törvényhozó és végrehajtó hatalmi ágat - bekövetkezett jelentős fizetésemelések, amely így az egyes hatalmi ágak összevetésében kiemelkedő egyenlőtlenséget eredményezett. Ez veszélyeztette az igazságszolgáltatás függetlenségét.[1]
Mindemellett az Igazságügyi Minisztérium kezdeményezésére az OBT, az OBH, a Kúria és az Igazságügyi Minisztérium között 2024. november 22-én létrejött négyoldalú megállapodás (továbbiakban: Megállapodás) megkötésével a bírói javadalmazás esetleges emelését szélesebb körű változásokhoz kötötték.
Az ENCJ bírálta a Megállapodást, mivel:
(1) A Megállapodás előírja, hogy a bírói javadalmazás értékének lényeges helyreállítására csak akkor kerülhet sor, ha a bírák munkakörülményeiben változások történnek.
(2) A Megállapodás megfogalmazása olyan tág értelmezést biztosít, hogy nem lehet kellőképpen tisztázni, pontosan milyen kötelezettségeket vállalnak az aláírók.[2]
A Megállapodás megkötése a konzultáció elmulasztásával együtt, a magyar bírák részéről erőteljes felháborodást eredményezett. A magyar bírák határozottan és nyilvánosan szólaltak fel a bírói függetlenség kérdésében, valamint azért, mert nem tartották helyénvalónak a bírói fizetéseket arra használni, hogy nyomást gyakoroljanak rájuk.[3]
Az ENCJ Igazgatótanácsa ilyen körülmények között utazott Budapestre.
Az ENCJ Igazgatótanácsa által beazonosított négy különös figyelmet igénylő terület:
A bírák véleménynyilvánítási szabadsága. Az az óvatos hozzáállás, miszerint a bíráknak hallgatniuk kell a politikailag vitás kérdésekben, nem alkalmazható akkor, amikor az igazságszolgáltatás integritása és függetlensége van veszélyben. A bíráknak nemcsak joguk van szabadon beszélni az igazságszolgáltatást érintő kérdésekről, hanem kötelességük is, hogy felszólaljanak, ha a jogállamiság, beleértve a bírói függetlenséget is, veszélyben van. Az európai bírói karnak mostanra már kollektív kötelessége, hogy világosan és meggyőzően kifejezze ellenállását a kormányok olyan javaslataival szemben, amelyek az egyes bírák vagy általában az Igazságügyi Tanácsok függetlenségének aláásására irányulnak.[4]
Ebből következik, hogy ha egy bíró nemcsak személyes minőségében tesz ilyen nyilatkozatokat, hanem egy bírói tanács, bírói egyesület vagy a bírói kar más képviseleti szerve nevében is, akkor az adott bírónak nyújtandó védelem fokozottan érvényesül.[5]
Az ENCJ Igazgatótanácsa ezért üdvözli és támogatja, hogy az OBT, a magyar bírói egyesületek és az egyes bírák is úgy döntöttek, hogy felszólalnak a bírói függetlenség védelme és a magyar igazságszolgáltatást fenyegető veszélyek kapcsán. Alapvető fontosságú, hogy ezek a kérdések közbeszéd tárgyává váljanak, a közvélemény figyelmébe kerüljenek és ott is maradjanak. Az ENCJ Igazgatótanácsa ezért felszólítja az összes érdekelt felet és a magyarországi szabad médiát, hogy minél láthatóbbá téve ezeket, hívják fel a figyelmet a helyzetre.
Az igazságszolgáltatást érintő reformokkal kapcsolatos megfelelő konzultáció. Az ENCJ küldöttsége azt is megtudta, hogy a 2024. december 20-án elfogadott, a Megállapodás végrehajtását célzó törvénymódosításokat egy parlamenti képviselő terjesztette be, megkerülve ezzel a rendes jogalkotási eljárást. Az érintett parlamenti képviselő egyben a Magyar Kormány miniszterhelyettese is. Ez azt eredményezte, hogy sem az OBT-vel, sem általában az igazságszolgáltatással nem konzultáltak megfelelően a jogszabálytervezetről. Mindez ráadásul annak ellenére történt így, hogy a javasolt jogszabály elsősorban az igazságszolgáltatást érinti. Bár az érdekelt felek eltérő módon érvelnek ezen jogalkotási eljárás szükségességével összefüggésben, a végeredmény változatlanul a megfelelő konzultáció hiánya.
Az ENCJ Igazgatótanácsa ismételten hangsúlyozza, hogy a bírák (és különösen az Igazságügyi Tanácsok) számára alapvető fontosságú, hogy az igazságszolgáltatást érintő jogszabályjavaslatok kidolgozásának és végrehajtásának minden szakaszába bevonják őket. Alapvető fontosságú, hogy a végrehajtó és a törvényhozó hatalom tiszteletben tartsa a bíróság függetlenségét, és csak a vele folytatott érdemi konzultációt követően hajtson végre változtatásokat az igazságszolgáltatási rendszerben.[6]
Az ilyen konzultációnak elegendő időt kell biztosítania a bírák számára, hogy megismerkedjenek a javaslatokkal és a háttéranyagokkal, hogy a jogszabálytervezeteket teljeskörűen és minden információ birtokában megvitathassák, valamint, hogy megalapozott véleményt alkothassanak a javasolt változtatásokról. A konzultáció célja meghiúsulna, ha a bírói kar véleményének kikérése puszta formalitásnak minősülne. Ezért a végrehajtó és a törvényhozó hatalmi ágnak érdemes alaposan megfontolnia és érdemben foglalkoznia a bírók véleményével.
Az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosításához, valamint ahhoz, hogy a reformok hatékonyak legyenek és bizalmat keltsenek mind a bírákban, mind a nyilvánosságban, érdemi konzultációra van szükség.[7] Azt is hangsúlyozni kell, hogy a Megállapodás megkötése önmagában, semmiképpen nem tekinthető megfelelő konzultációnak.
Az ilyen konzultáció és az igazságszolgáltatási rendszert érintő jogszabálytervezetek véleményezése már az OBT feladatkörébe tartozik a magyar jog szerint (a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 103. §).
Azzal, hogy a közelmúltbeli jogszabályok beterjesztéséhez - a fentiekben leírtak szerint - egy egyéni országgyűlési képviselőt használtak fel, teljesen meghiúsították a fentebb említett jogszabályi rendelkezés garanciális célját. A megfelelő normák betartása érdekében az ENCJ Igazgatótanácsa kinyílvánítja, hogy az új jogszabályokkal kapcsolatban érdemi konzultációt kell folytatni, függetlenül attól, hogy a végrehajtó vagy a törvényhozó hatalom milyen konkrét eljárást választ az ilyen javasolt törvénymódosítások bevezetésére.
A szolgálati bíróságok. A bírák fegyelmi ügyeivel foglalkozó szolgálati bíróságok fontos részét képezik a magyar igazságszolgáltatásnak. A budapesti találkozók során egyes résztvevők komoly aggodalmakat fogalmaztak meg a szolgálati bíróságokkal kapcsolatos esetleges jövőbeli változások vonatkozásában. Az ENCJ Igazgatótanácsa e jelzett változtatásokat különösen aggasztónak tartja. A fegyelmi bíróságokat ugyanis fel lehet arra használni, hogy nyomást gyakoroljanak a bírákra azáltal, hogy fegyelmi eljárást indítanak azok ellen, akik felszólalnak a bírói függetlenség és a jogállamiság kérdésében. Az elrettentő hatás (chilling effect) ekkor egyértelmű.
Az ENCJ Igazgatótanácsa hangsúlyozza, hogy a fegyelmi eljárások fontosak, hiszen biztosítják, hogy a bírák betartsák a megfelelő szakmai normákat, ugyanakkor nem használhatók arra, hogy aláássák az igazságszolgáltatás függetlenségét.[8] A fegyelmi felelősség lehetővé teszi a bírák elszámoltathatóságát súlyos kötelességszegés esetén, ami alapvetően befolyásolja a nyilvánosságnak a bírói pártatlanságba és függetlenségbe vetett bizalmát. A fegyelmi felelősségre vonás nem sértheti a bírák egyéni jogainak törvényes gyakorlását, például a véleménynyilvánítás szabadságát. Különösen nem szabad fegyelmi eljárásokat alkalmazni a bírák büntetésére azért, mert a bírói függetlenség veszélyeztetettségének fennállása esetén kötelességüknek eleget tesznek, felemelik szavukat.
Az ENCJ Igazgatótanácsa felhívja az érintetteket annak biztosítására, hogy a szolgálati bírósági rendszerben bekövetkező esetleges változások ne teremthessék meg annak lehetőségét, hogy a fegyelmi eljárásokat a bírói függetlenség megtámadására, a bírák véleménynyilvánítási jogának csorbítására, avagy a nyilvánosságnak a bírák pártatlanságába vetett bizalmának aláásására használják fel.
A bírói fizetések. Az ENCJ már állást foglalt a magyarországi bírói javadalmazás elégtelenségével[9] és annak a bírói függetlenségre gyakorolt esetleges negatív hatásával összefüggésben. Bár a helyzet némileg javult a rendes bíróságok bíráinak 2025. január 1-jei 15%-os illetményalapjának emelésével, ez az összeg nem elegendő az infláció hatásának ellensúlyozására, amely az elmúlt években a bírói fizetések értékvesztéséhez vezetett.
Ugyan a Megállapodás az elkövetkező években némi emelést irányoz elő, az az emelés azonban jelenleg nem szerepel a jogszabályokban, és a javasolt emelés tényleges értéke (már amennyire ez lehetséges) nagymértékben függ a jövőbeni magyarországi infláció mértékétől. Az Igazgatótanács által felvetett kérdések tehát nagyrészt továbbra is megoldatlanok.
Az ENCJ Igazgatótanácsa következtetése az, hogy a magyarországi igazságszolgáltatás függetlensége jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe.
Az ENCJ támogatja az OBT-t a bírói függetlenség védelmére irányuló erőfeszítéseiben, valamint abban, hogy egyértelmű álláspontot foglaljon el azokban a kérdésekben, amelyek sérthetik a bírói függetlenséget.
Az ENCJ arra ösztönzi az OBT-t, hogy minden rendelkezésére álló jogi és egyéb eszközt használjon fel annak érdekében, hogy a kormány, a törvényhozás és a széles nyilvánosság teljes mértékben megismerje álláspontját valamennyi olyan kérdésben, amely érinti a bírák függetlenségét és integritását. Az ENCJ szorosan nyomon kívánja követni a magyarországi helyzetet és továbbra is minden lehetséges módon segíti a magyar bírákat.
Az Igazgatótanács hangsúlyozza, hogy a felajánlott támogatás az igazságügyi szolidaritásból fakad, annak része. Az igazságszolgáltatásban dolgozóknak Európa-szerte aktívan együtt kell működnie és össze kell hangolniuk erőfeszítéseiket, hogy segítsék azokat, akik támogatásra szorulnak.
Az ENCJ úgy véli, hogy az európai igazságszolgáltatás résztvevőinek kollektív kötelessége, hogy világosan és meggyőzően fejezzék ki ellenállásukat minden olyan fejlemény ellen, amely alááshatja az egyes bírák, a bírói kar vagy az Igazságügyi Tanácsok függetlenségét.[10]
Brüsszel, 2025. február 21.
Az ENCJ Igazgatótanácsa nevében
Madeleine Mathieu
[1] https://www.encj.eu/node/701 , https://obt-jud.hu/hu/az-igazsagugyi-tanacsok-europai-halozata-encj-igazgatotanacsanak-nyilatkozata-magyar-birok
[2] https://www.encj.eu/node/712
[3] lásd: https://mabie.hu/berjavaslat/felhivas-velemenynyilvanitasra-csatlakozo-nyilatkozatok-megkueldesere
[4] https://www.encj.eu/node/622, https://www.encj.eu/articles/124
[5] lásd a 4. hivatkozást
[6] https://www.encj.eu/node/478, https://www.encj.eu/node/441, https://rm.coe.int/168074779b, https://www.coe.int/en/web/ccje/-/the-ccje-adopts-opinion-no-24-2021-on-the-evolution-of-the-councils-for-the-judiciary-and-their-role-in-independent-and-impartial-judicial-systems
[7] lásd 4. hivatkozást
[8] https://www.coe.int/en/web/ccje/opinion-27
[9] https://obt-jud.hu/hu/az-igazsagugyi-tanacsok-europai-halozata-encj-igazgatotanacsanak-nyilatkozata-magyar-birok
[10] https://www.encj.eu/index.php/node/622