Párizsi Nyilatkozat 2026,
„Az igazságszolgáltatásba vetett bizalom”
I. Bevezetés
1. Az Európai Unió a jogállamiság elvére épül, amelynek egyik meghatározó alappillére a bírói függetlenség. Napjainkban, amikor a demokratikus intézmények egyre fokozódó társadalmi szkepticizmussal és növekvő nyomásgyakorlással szembesülnek, az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom megőrzése minden korábbinál fontosabb feladat. A bírák alapvető szerepet töltenek be a demokrácia védelmében azáltal, hogy biztosítják az alapvető jogok és szabadságok érvényesülését, valamint garantálják, hogy valamennyi közhatalmi szerv a jog keretei között működjön.
2. Az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) következetesen hangsúlyozza, hogy a bírói függetlenség és az elszámoltathatóság egymástól elválaszthatatlan értékek. A közbizalom e két alapelv együttes érvényesülésén nyugszik. E bizalom erősítését szolgálják az átlátható és érdem alapú bírói kinevezések, a hatékony elszámoltathatósági mechanizmusok, a magas szintű etikai követelmények, valamint a társadalommal folytatott nyílt és folyamatos párbeszéd.
II. Az igazságszolgáltatási tanácsok szerepe
3. Az igazságszolgáltatás iránti közbizalom megteremtésének és fenntartásának elengedhetetlen feltétele olyan független intézmények működése, amelyek a bírói igazgatásért felelősek, megfelelő erőforrásokkal rendelkeznek, és mentesek a politikai befolyásolástól.
4. Az igazságszolgáltatási tanácsok meghatározó szerepet töltenek be annak biztosításában, hogy a bírák kiválasztása, kinevezése, értékelése és előmenetele objektív, érdem alapú és átlátható szempontok szerint történjen. A bírói életpálya alakításának olyan eljárásokon kell alapulnia, amelyek átláthatók, ellenőrizhetők, és kizárják a nem megfelelő külső befolyás lehetőségét.
5. A bírói hivatás magas etikai követelményeit fenn kell tartani, amelyet megfelelő szakmai iránymutatásokkal és képzésekkel szükséges támogatni. Amennyiben indokolt, biztosítani kell a tisztességes, egyértelműen szabályozott és megfelelő garanciákkal övezett fegyelmi eljárások működését is.
III. A közbizalom erősítése
6. A transzparenciát erősítő hagyományos eszközök továbbra is nélkülözhetetlenek, önmagukban azonban már nem elegendőek. Az igazságszolgáltatási intézményeknek folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a társadalmi változásokat, és szervezett formában visszajelzéseket kell gyűjteniük a bírósági szolgáltatások igénybe vevőitől, a jogi hivatásrendek képviselőitől, valamint a bírósági eljárások egyéb résztvevőitől. Az ilyen visszajelzések hozzájárulhatnak az igazságszolgáltatás minőségének, hozzáférhetőségének és társadalmi megítélésének javításához, miközben elősegítik a bíróságok és a társadalom közötti konstruktív párbeszédet.
7. A digitalizáció jelentős lehetőségeket kínál az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítására, az eljárások hatékonyságának növelésére és az átláthatóság erősítésére. Az elektronikus ügykezelési rendszerek, a digitális szolgáltatások és a bírósági döntések szélesebb körű nyilvános hozzáférhetősége hozzájárulhatnak az igazságszolgáltatásba vetett bizalom erősítéséhez. Ugyanakkor a digitális átállásnak befogadónak kell maradnia, és nem eredményezheti azon személyek kiszorulását, akik nem rendelkeznek megfelelő digitális kompetenciákkal vagy eszközökkel. E fejlesztéseknek az igazságszolgáltatás szakmai irányítása és felügyelete alatt kell megvalósulniuk.
8. A mesterséges intelligencia alkalmazása támogathatja a bírói munkát az adminisztratív terhek csökkentése és az információk rendszerezésének hatékonyabbá tétele révén. Az ilyen rendszerek használatának azonban minden esetben érdemi emberi felügyelet mellett kell történnie, tiszteletben tartva az átláthatóság, az elszámoltathatóság, az auditálhatóság és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának alapelveit. A bírói döntéshozatal lényegéből fakadóan emberi tevékenység, amely automatizált folyamatokkal nem helyettesíthető.
9. A kommunikáció az igazságszolgáltatás iránti közbizalom egyik meghatározó tényezője. A bíróságoknak és az igazságszolgáltatás intézményeinek aktívan kell bemutatniuk saját szerepüket, a jogállamiság jelentőségét, valamint a bírói döntések indokait, különösen a kiemelt társadalmi érdeklődésre számot tartó ügyekben. A kommunikációnak világosnak, közérthetőnek, a különböző célcsoportok igényeihez igazodónak kell lennie, és a korszerű digitális felületeket is magában foglaló megfelelő csatornákon kell megvalósulnia.
10. A bíráknak a társadalom szerves részeként kell megjelenniük, amelynek szolgálatát hivatásuk révén ellátják. A bírói etika és pártatlanság követelményeinek tiszteletben tartása mellett minden olyan kezdeményezés, amely elősegíti az igazságszolgáltatás működésének és szerepének jobb megértését, jelentős mértékben hozzájárulhat a közbizalom erősítéséhez. A bírák képzése során hangsúlyt kell kapnia annak, hogy felismerjék a közbizalom megteremtésének és fenntartásának jelentőségét, valamint elsajátítsák az ehhez szükséges készségeket.
IV. Záró rendelkezések
11. Az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom megőrzése és erősítése folyamatos elkötelezettséget kíván a bírói függetlenség, a szakmaiság, az átláthatóság és az elszámoltathatóság értékei mellett. Az igazságszolgáltatási tanácsoknak vezető szerepet kell vállalniuk abban, hogy az igazságszolgáltatás sikeresen alkalmazkodjon korunk jelentős átalakulásaihoz, különösen a kommunikáció és a digitalizáció területén.
12. A bírói függetlenség garanciális intézményeiként az igazságszolgáltatási tanácsok feladata annak biztosítása és felügyelete is, hogy a technológiai innovációk – ideértve a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű alkalmazását – az igazságszolgáltatás működését szolgálják anélkül, hogy csorbítanák a bírák meghatározó szerepét, a jogállamiság érvényesülését vagy az alapvető emberi jogok védelmét. A közbizalom csak akkor őrizhető meg, ha a modernizáció a bírói függetlenség, az emberi döntéshozatal elsődlegessége és a jogállamiság alapvető értékei iránti rendíthetetlen elkötelezettséggel párosul.